2013. szeptember 2-a örökre beégett az Arsenal szurkolóinak emlékezetébe.

Mivel az észak-londoni csapat a 2000-res évek közepén elköltözött a legendás Highbury-ből a vadonatúj Emirates Stadionba, a klubnak jelentős anyagi megszorításokat kellett vállalnia a banki kölcsönök visszafizetésére egészen addig, amíg nem sikerült újabb üzleti megállapodásokat kötniük a mezbeszállítóval és a főszponzorral.

Ez a 2010-es évek elején meg is történt, és a megszorítások terheinek csökkenését jelezte a fenti dátum, amikor az Arsenal megdöntötte az addigi átigazolási rekordját, és 42,5 millió angol fontért leigazolta Mesut Özilt a Real Madridtól.

Az egész átigazolási folyamat a 2013-as nyári átigazolási időszak utolsó órájáig tartott, mire a Sky Sports élő műsora ismertette a német irányító költözésének tényét Madridból Londonba. Az Arsenal szurkolói az utcán ünnepeltek, kicsivel később pedig a csapat hivatalos weboldalán is megjelent a nagy hír. 

"Nagyon izgalmas nap a mai a számunkra. Egy világklasszis játékost igazoltunk, aki Európa-szerte az egyik legfényesebb fiatal tehetség." - mondta Ivan Gazidis, az Arsenal akkori vezérigazgatója a csapat hivatalos kommünikéjében.

Özil átigazolása óta már csaknem hat év is eltelt, és sok víz lefolyt azóta a Dunán. A játékos megítélése lehet, sok kérdőjelet von maga után mind a mai napig, ám az is tagadhatatlan, hogy a német átigazolása óta az Arsenal sikertelen korszaka is megtört, és újabb három FA-Kupa került a londoni csapat vitrinjébe.

A goal.com-nak adott interjújában most nem más árult el kulisszatitkokat az Özil-igazolásról, mint az a Dick Law, aki évekig az Arsenal vezető tárgyalóbiztosa volt. 

"Hihetetlen megállapodásnak voltunk a részesei. Az a nap volt a pillanat, amikor hosszú évek munkája végre össze állt egy egységgé." - mondta Law.

"De az Özil-történet főhőse valójában Gareth Bale volt."

2013 nyarán valójában egyetlen saga dominálta a nyarat, ez pedig a walesi játékos transzfere volt a Tottenhamtől a Real Madridhoz. Bale az előző szezonjában élete idényét futotta a Spursnél, a Real Madridnál pedig mindent készen álltak megtenni, hogy a szélsőt a Bernabeu-ba csábítsák.

Az már az első pillanattól nyilvánvaló volt, hogy Bale átigazolása egy vagyonba fog kerülni a Realnak, főleg ha ismerjük a Tottenham elnökét, Daniel Levy-t, és az üzletember sziklaszilárdságát a tárgyalóasztalnál.

"Minden anyagi erejétől függetlenül a Real Madrid költségvetését megterhelte a Bale-transzfer. Óriási összeget adtak ki a játékosért, akiknek őrült fizetést adtak, így kerültünk a képbe a Özil-átigazolást tekintve."

"Kaptunk infókat Madridból, hogy kik lehetnek azok a játékosok, akiket eladhatnak.  Elutaztam tehát Spanyolországba, ahol találkoztam José Angel Sanchezzel, a Real ügyvezető igazgatójával, aki elmondta nekem, hogy Benzema vagy di Maria eladását megfontolná a klub, aztán adott egy telefonszámot."

"Eztán felhívtam Ivan-t és Arséne-t. Mindkettejük nagyon óvatosan és szkeptikusan álltak a dolgokhoz, de azt a fő tényt mindannyian tudtuk, hogy valaki nagy nevet el kell adnia a Realnak."

Gazidis ekkor Törökországban tartózkodott a Fenerbahce-Arsenal Bajnokok Ligája-meccs miatt, de a dél-amerikai szakember azonnal Madridba sietett, hogy találkozzon Law-val és Sanchezzel. Özil neve csak másnap délelőtt merült fel.

"Újra leültünk tárgyalni Sanchezzel, aki tudomásunkra hozta, hogy Carlo Ancelotti sem Benzemától, sem Di Mariától nem akar megválni, de Özilt eladná."

"Röviden, tömören: Arséne azonnal benne volt az ötletben, neki pontosan ilyen típusú középpályásra volt szüksége. Azt azonban nem tudtuk, hogy Özil hogy állna hozzánk."

"Megkértük Sanchezt, hadd tárgyaljunk Özillel, de ő akart először beszélni vele. Nem hiszem, hogy túl vidám volt a beszélgetésük. Később már mi is beszéltünk vele, aztán az édesapja és az üzleti tanácsadója Londonba repült, ott folytattuk a tárgyalásokat."

A megbeszélések jól haladtak, néhány napon belül pedig effektíve meg is volt a megállapodás. Ekkor viszont már csak 48 óra volt hátra az átigazolási időszakból, és egy akadályt még mindig le kellett küzdeni: Daniel Levy-t. A Tottenham elnöke még mindig nem engedélyezte Bale átigazolását a Realhoz, és a felek kezdtek kifutni az időből. A játékos már Madridban volt, a Realnál kezdtek idegesek lenni. Az Arsenal pedig tudta, hogy az észak-londoni riválisuknál nem tudhatják meg, hogy Özilt tervezik leigazolni.

Az pedig csak még jobban bonyolította a szálakat, hogy 36 órával az átigazolási időszak vége előtt Arsenal-Tottenham észak-londoni derbit rendeztek a bajnokságban.

"A mi részünkről eddigre már megállapodtunk a Reallal. Ivan Madridban volt, én meg Münchenben tárgyaltam Özillel. Szó szerint a derbi délelőttjén hívott Ivan, hogy már nem tud visszaérni a rangadóra, mert véglegesíteni kell a szerződést a klubbal. Viszont valakinek meg kellett jelennie a rangadón az igazgatósági páholyban, máskülönben Levy rájönne a dolgokra, és nagyon feldúlt lesz."

"Sanchez eközben elmondta Ivannak, hogy Levy felhívta őt, és egy feltételt még hozzá akart csapni a Bale-üzlethez, azaz, hogy a Real egy játékosát sem adhatja el az Arsenalnak."

"Ivan válasza erre az volt, hogy Levy csak blöfföl, mert már több játékost is igazolt a Bale-ből befolyó pénzből. Ennek ellenére nem kockáztathattunk, így ismét megkért, hogy valahogy utazzak vissza Londonba a meccsre, mert a Tottenhamnél le fog esni a tantusz az Özil-ügylettel kapcsolatban."

"Szóval a délelőtti járattal visszautaztam Londonba, útközben kellett átöltöznöm is. Az igazgatói páholyba vezető úton találkoztam Levy-vel és Franco Baldini-vel, kérdezték, hogy min ügyködöm jelenleg. Mondtam, hogy semmi pénzért nem hagynám ki a derbinket."

Olivier Giroud első félidőben esett góljával az Arsenal megnyerte a rangadót, a Tottenham később pedig hivatalosan is bejelentette Bale eligazolását a Real Madridhoz. Law még azon a napon visszarepült Németországba, hogy lezavarja az utolsó simiításokat az Özil-ügyleten, amikkel hétfő angliai idő szerint este 11 óráig végezni kellett, és mindvégig telefonos kapcsolatban maradt a tárgyalócsapat Londonban tartózkodó részével.

Az Arsenalnál mindent megtettek, hogy a lehető legkevesebb információ szivárogjon ki az Özil-ügylettel kapcsolatban, ezt pedig újabb tényező nehezítette, amikor Law régi ismerősbe botlott azon a müncheni klinikán, ahol Özil átesett az orvosi vizsgálatokon.

"Özil a Wohlfahrt-klinikán esett át az orvosin Münchenben, mi pedig megpróbáltunk minél kevesebb felhajtást verni az egész körül. Itt találkoztunk tehát Mesutékkal. Amikor beléptünk, rögtön balra tőlük Lukas Podolskival futottunk össze, akit éppen a combhajlító sérülésével kezeltek pont ugyanazon a klinikán."

"Abban a pillanatban kaptam a hívást Arséne-től, hogy az egész ki fog derülni, mert Lukas nem tudja tartani a száját. Aztán az Arsenal elnöke később olyan infókat kapott, hogy a Manchester United is megpróbálja majd elorozni Özilt a szemünk láttára, így Gazidis meg amiatt hívott fel, hogy tapadjak a játékos apjára és a tanácsadójára Münchenben."

"Mindezközben délelőtt 10-től este 10-ig a londoni tárgyalócsapattal kellett időközönként egyeztetnem bizonyos záradékokról. Aztán sikerült az egészet végre megszövegezni, Özilnek már csak alá kellett írnia. Mindez ráadásul a német válogatott edzőtáborában történt, így csak korlátozottan volt kapcsolatunk a játékossal."

"Őrült ügymenet volt ez. A szóban forgó átigazolási díj és a játékos fizetése az Arsenal történetének legnagyobb átigazolását jelentette." - zárta szavait Dick Law.

Charles Watt eredeti cikke alapján, ami a goal.com-on jelent meg. Elérés dátuma: 2019.07.04.

Képek: metro.co.uk, gunnerstown.com, Twitter