Ha az embernek ránézésre kellene Mino Raiola foglalkozását kitalálnia, minden bizonnyal arra fogadna, hogy szabadidejében felszolgáló egy kisvárosi étteremben. Valójában Raiola tényleg a családi éttermükben dolgozott gyerekkorában, a munkabírása pedig azóta is kifogástalan. Mióta leültünk beszélgetni egy szürke külvárosi helyszínen a hollandiai Haarlam városában, Raiola folyamatosan a kívánságomat lesi: hol szeretnék pontosan ülni, meghívhat-e egy energiaitalra, vagy hogy nincs-e melegem a kabátomban.

Ez a pufók, szemüveges úriember vitán felül a világ legbefolyásosabb futballügynöke. Semmi véletlen nincs abban, hogy a Manchester United három olyan játékost is leigazolt a nyár folyamán, akiket Raiola képvisel: Paul Pogbát világrekord, 89,3 millió fontos kivásárlási árért, illetve Zlatan Ibrahimovicot és Henrikh Mkhitaryant. Raiola rajtuk kívül még olyan játékosokat is mentorál, mint azt a Mario Balotellit, akit generációjának legnagyobb beteljesületlen ígéreteként tartanak számon. Az olasz-holland felmenőkkel bíró ügynököt lehet kedvelni, vagy utálni (ahogyan Sir Alex Ferguson is teszi), egy tény: ő mozgatja az átigazolási piac szálait. Ő az egyik olyan erő, amely meghatározza azt, hogy melyik játékos melyik klubnál köt ki az adott átigazolási ablakban.

A CIES svájci futball-figyelő a nyári átigazolási időszakról szóló elemzésével már foglalkoztunk, akkor azt jártuk körbe, hogy az európai topligák mennyit költöttek idén nyáron, illetve az elmúlt hatéves periódusban.

Ebben a posztban viszont az eladó klubok szemszögéből fogjuk a transzfereket megvizsgálni, szintén a CIES jóvoltából. Az elemzés során megtudjuk, melyik csapat profitált a legtöbb a nyár folyamán. Ehhez a futball-figyelő saját algoritmusát használjuk a játékos értéknek megállapításához, és ezt hasonlítjuk össze az állítólagos kivásárlási árral. Azért beszélünk csak "állítólagos" kivásárlási árral, mert a klubok az esetek többségében nem hozzák nyilvánosságra, hogy mennyit fizettek az erősítésért, erre csak a megbízhatóbb sajtóhírekből lehet következtetnünk.

Angol sajtóhírek szerint a West Ham kivizsgálja az egyik nyári igazolásuk, Arthur Masuaku leigazolásának körülményeit.

A Kalapácsosok mintegy 6,2 millió angol fontot fizettek a 22 éves francia bal hátvédért, de a West Hamnél azt gyanítják, hogy a transzfer akár 1 millió fonttal is többe került.

A londoni csapat vezetősége úgy véli, hogy átigazolási összegből egy olyan személy is részesült, aki nem volt feltüntetve a hivatalos dokumentumokon, és ez húzta fentebb Masuaku kivásárlási árát. A West Ham illetékesei az ügy miatt Athénba utaztak, hogy kivizsgálják az esetet a játékos előző klubjával, az Olympiakosszal.

A hír és a kép forrása: Sky Sports.

A CIES Futball-figyelőjének e heti hírlevelében egy összegzés olvasható az átigazolási időszakokról, nevesen, hogy az európai élligákban szereplő csapatok mennyit költöttek a 2016-os nyár folyamán, illetve, hogy mennyi pénzt fordítottak átigazolásokra a 2010-2016 közti időszakban.

Nem kell ahhoz különösebb jóstehetség, hogy a Manchester City-t tippeljük mindkét rangsor élére, 2010 óta több mint egy milliárd eurót, azon belül pedig idén nyáron 231 millió eurót fordítottak játékoserősítésre Manchester kék felében. 

A nyári költekezés kimutatásában aligha meglepő, hogy a top 20-ban 11 angol klubot találunk, köztük a tavalyi bajnok Leicestert, a Watfordot és a Bournemouth-t. Ez a tendencia is mutatja az angol bajnokság elsöprő gazdasági fölényét a többi ligával szemben. Grafikonok a hajtás után.

Lényegében mindig az utolsó napon forog a legtöbb a kockán az átigazolási időszakokban, és ennek  legékesebb példájául mindmáig  egy olyan transzfer szolgál, amelyben mi is érintettek voltunk: Andrey Arshavin átigazolásáról van szó, amikor az orosz játékos 2009 februárjában az Arsenalhoz igazolt a Zenit Szentpétervár együttesétől.A testvéremmel, Phil-lel, valamint Arséne Wengerrel már jóideje együtt dolgoztunk ezen az ügyön, de sokáig nem sok örömöt leltünk benne. Arshavinnak volt még egy ügynöke, akit Dennis Lachternek hívtak. Mi elég katyvaszos úton kerültünk képbe: Phil egy helyi zsidó közösség területi bajnokságában játszott Észak-Londonban Dennis unokatestvérével, Joe-val. Mi Joe-n keresztül kerültünk kapcsolatba Denisszel, és rajta keresztül kezdtünk tárgyalni Arshavinnal. 

A FIFA Fellebbviteli Bizottsága elutasította a Real Madrid és az Atletico Madrid csapatok által benyújtott fellebbezéseket, egyúttal helybenhagyta az előzetesen kiszabott büntetéseket - azaz a két madridi klub két egymást követő évig két teljes, vagyis nyári és téli, átigazolási időszakban nem regisztrálhat új játékost.

Mint ismert, a FIFA idén januárban találta bűnösnek a két klubot, miután a szervezet szerint mindkét csapat súlyosan megszegte a kiskorú játékosok igazolásával kapcsolatos szabályokat. A két madridi csapat az első fokú ítéletet követően fellebbezett, és amíg a FIFA újra nem vizsgálta az ügyet, mindkét csapat igazolhatott és regisztráltathatott új játékost a nyár folyamán. A büntetést azonban helyben hagyta a testület, így a játékosregisztrációs embargó újfent életbe lépett.

Mint a januári közleményében a FIFA kitért rá, az Atletico Madrid 2007 és 2014, a Real Madrid pedig 2005 és 2014 között regisztrált és nevezett kiskorú játékosokat különböző sorozatokban. Ez a szabályzat több pontja szerint is tilos, 

a FIFA különös tekintettel figyel arra, hogy védje a 18 év alatti játékosok jogait, nemtől és szinttől függetlenül. Így tilos a 18 éven aluli játékosok nemzetközi átigazolása, illetve a játékos nem hazai klubnál történő első regisztrációja.

A FIFA a blogon már korábban bemutatott ún. Transfer Matching System (TMS) segítségével ellenőrzi a szabályok betartását. 

 Update: A FIFA közleményét követően a Real Madrid azonnal jelezte, hogy a Nemzetközi Sport Döntőbírósághoz (CAS) fordul.

Noha az idei nyári átigazolási időszaknak már bőven vége van, egy nyitott klubváltást mégiscsak a napokban, egészen pontosan hétfőn szankcionált a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, azaz a FIFA. Konkrétan honfitársunk, Lang Ádám átigazolásáról van szó, aki így a francia élvonalban szereplő Dijon együttesénél folytathatja pályafutását.

Miért engedélyezte a FIFA a transzfert?

Lang kései klubváltásáról azonnal felmerülhet a kérdés, hogy miért engedélyezte az átigazolási időszakot követően a FIFA a transzfert, hiszen a két klubnak (és a játékosnak) lényegében ott volt az egész nyár a megállapodásra. Nos, az átigazolási időszakban közhellyé vált, hogy mindig az utolsó héten, de lényegében az utolsó két napra pörögnek fel a klubok. Ráadásul a Nemzeti Sport úgy tudja, a Videoton és a Dijon még a határidő lejárta megszületett a megegyezés, ugyanakkor a nemzetközi átigazolások esetében kötelező FIFA-regisztrációt nem tudták időben véglegesíteni a felek, bár a regisztrációt még időben elkezdték.

Mi is a FIFA Transfer Management System (TMS)?

Ezzel együtt meg kell cáfolnunk egy sokáig fennálló mítoszt: a klubok már nem faxon küldözgetik egymásnak a hivatalos papírokat, hanem egyrészt e-mailben, szkennelve, másrészt pedig online regisztráció útján. Ez utóbbi közé tartozik a FIFA International Transfer Management System, amely rendszert a nemzetközi átigazolások során kell használniuk a kluboknak.

A TMS-t 2010 ősztén alkotta meg a FIFA, hogy könnyítsen a játékosigazolások menetén. Addig a nemzetközi igazolások menete hihetetlenül stresszes volt, és egyáltalán nem volt biztos, hogy a komoly munkának lesz eredménye. 2010-ig ahhoz, hogy egy nemzetközi átigazolás végbe menjen, a FIFA Nemzetközi Átigazolási Igazolására (International Transfer Certificate - ITC) volt szükség. Ahhoz, viszont, hogy ezt a játékos megkapja, a két klubnak előbb minden szerződést be kell küldenie a FIFA-hoz, illetve a vevő klub labdarúgó szövetségének. Ezt követően maga a vevő klub szövetsége kérvényezte a játékos regisztrációját az eladó csapat futball szövetségétől, majd ahogy ez megvolt, a felek értesítették a FIFA-t, ahol - jó esetben - ráütötték a bélyegzőt az ITC-re, és ezzel az átigazolás hivatalossá vált.

Mi volt ezzel a baj? Az, hogy ekkor még tényleg faxon, netán postán kerültek az okmányok a szabályozó testülethez. A rendszer így a végletekig volt feszítve, és ahogy lenni szokott, ilyenkor fel is ütötte a fejét a szokásos svindlizés. Az átigazolások során rengeteg visszaélés volt, nem egy csapat volt, amelyik konkrétan így mosott tisztára egy halom pénzt.

A nemzetközi átigazolások menetének könnyítésére, illetve természetesen a pénzügyi transzparencia reményében a FIFA úgy döntött, hogy létrehoz egy gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb rendszert, a TMS-t. Ezt a javaslatot a testület kongresszusa 199 igen és 3 nem arányában el is fogadta.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Lényegében minden futball szövetségnek és klubnak van egy külön a TMS kezelésére képzett szakembere, hogy minden átigazolás rendben végbe menjen. Általában a szövetség felelős a TMS-szakemberek képzésért, de a házon belüli oktatás sem ritka. Előfordul, hogy egy-egy nagyobb klubnak több TMS-szakembere is van. 

Azt maga a FIFA is elismerte, hogy a TMS-képzés színvonala és a tapasztalata országról országra, klubról klubra változhat. Tehát ha egy klub olyan munkatársat bíz meg a rendszer kezelésével, aki nem ért hozzá, az eredmény könnyen olyan meghiúsult átigazolás lehet, mint David de Gea befuccsolt madridi költözése Manchesterből, a 2015-ös átigazolási időszak zárónapján. Amely fiaskót egyébként a faxgépre, meg az időeltolódásra fogták.

A TMS-kezelését maga a rendszer ügyvezető igazgatója, Mark Goddard írta le az egyik ESPN-nek adott interjújában.

"A kluboknak kötelezően meg kell adniuk bizonyos adatokat, fel kell tölteniük különböző dokumentumokat, és fel kell tüntetniük a szerződésben szereplő összes pénzösszeget. Ha rendezett módon zajlik a regisztráció, az egész folyamat 7-10 perc alatt végbemegy." - mondta Goddard. Csak emlékeztetőül: korábban az ITC-dokumentumra napokat, olykor heteket kellett várni.

A titok nyitja abban van, hogy a két klubnak egymástól függetlenül kell megadnia az átigazoláshoz szükséges adatokat. A rendszer ezeket összeveti, és csak akkor engedélyezi a klubváltást, ha a klubok által megadott adatok teljes mértékben egyeznek. Máskülönben a felek úgy járnak, mint egy online regisztráció során a mezei felhasználó, amikor két nem egyező jelszót ad meg.

Ami még fontosabb: az átigazolás, az összes átigazolási összeggel és ügynöki jutalékkal együtt dokumentálásra kerül a FIFA-nál. Ezek az adatok pedig jól jöhetnek a testületnél, ha netán egy esetleges csalást akarnak felderíteni. Egyelőre azonban a teljes átláthatóságot a TMS sem hozta meg, mivel kiskapuk még mindig vannak. Például a TMS kéri azon közvetítő-ügynökök adatait is, akik részt vettek a tárgyalási folyamatban, és azt is meg kell adni, hogy ezen ügynököknek mennyi jutalék járt. Az viszont már kicsúszik a TMS-célkeresztjéből, ha az illető ügynök elosztja a részesedését a vevő klub edzőjével, vagy menedzserével.

Egyelőre a TMS-t csak a nemzetközi átigazolásokra használják, és noha a rendszer még nem tökéletes, a jövő mégis csak az ilyen jellegű eljárást igényli, csak még tovább tökéletesítve.

Lang Ádámnak pedig ezúton is sok sikert kívánunk a Dijonnál eltöltött éveihez, válogatott játékosunk a hírek szerint 2019-ig ír majd alá a következő napokban.

Sportbaráti üdvözlettel köszöntelek a transferzone weboldalán! Ezen a blogon mindent megtudhatsz a fociban uralkodó legfrissebb átigazolási trendekről, de többek közt azt is megtudhatod, hogyan zajlik egy csapatváltás ebben a sportban, vagy hogyan kapnak munkavállalási engedélyt a játékosok. Ezen kívül eloszlatjuk azokat a mítoszokat is, miszerint Zlatan Ibrahimovic fizetése pusztán a mezeladásokból visszajön a Manchester United-nek. Az elemzéseken kívül pedig lesznek érdekességek is a legfrissebb átigazolásokról is. 

Jó olvasást kívánunk!