Immáron hivatalossá vált, hogy aktiválták a Neymar szerződésében szereplő minimum kivásárlási záradékot, így pedig a 25 éves brazil sztár elhagyja a Barcelonát és a Paris Saint-Germain játékosa lesz. Amíg a hivatalos bemutatóra várunk, Daniel Geey cikke alapján megpróbálunk rávilágítani arra, hogyan is működik a kivásárlási záradék elve Spanyolországban, kell-e a PSG-nek UEFA-vizsgálattól tartania, és meg tud-e felelni a francia csapat az Üzleti Fair Play előírásainak.

Hogyan működik a kivásárlási záradék elve Spanyolországban?

Spanyolországban kötelező érvényű minden játékos szerződésbe egy lelépési záradékot belefoglalni, amelynek a mértékét a klub határozza meg. Ezt valamennyi csapat igyekszik a lehető legmagasabbra tenni, hogy ezzel is elborzasszon minden potenciális érdeklődőt a játékos megvételétől. A Barcelona úgy érezte, hogy 222 millió euró eléggé elrettentő összeg bármely csapat számára ahhoz, hogy fel se merüljön, hogy Neymart ilyen módon vásárolják ki a szerződéséből, ám ez esetben tévedtek. Cristiano Ronaldo Real Madridos szerződésében 1 milliárd eurós kivásárlási záradék van, míg Lionel Messi esetében 300 millió euróban határozták meg a lelépési díjat.

A kivásárlási záradék Spanyolországban kötelező, a többi ligában opcionális, és további érdekesség, hogy a záradékot a játékos aktiválja és fizeti ki a spanyol ligának, és az összeget a liga továbbítja majd az eladó klubnak.

További érdekesség, hogy a kivásárlási záradék esetében nettó összegről beszélünk, ami után adózni is kell. Hogy elkerüljék az adózást, felmerült annak is a lehetősége, hogy a PSG megpróbál közvetlenül a Barcelonával dűlőre jutni, és esetlegesen egy másik játékos játékjogát is bevonják az üzletbe – végül nem ez lett a nyerő opció.

Kérheti-e a Barcelona vagy a spanyol liga az UEFA-tól, hogy blokkolja az ügyletet?

A LA Liga korábban jelezte - és a csütörtöki nap folyamán is volt hivatalos közlemény a spanyol liga részéről - hogy nem fogja elfogadni a lelépési pénz letétbe helyezését.

Természetesen semmi nem tiltja meg a Barcelonának (vagy a ligának), hogy kapcsolatba lépjen az UEFA-val (mint ahogy a Barcelona hivatalos közleményéből kiderül, a katalán csapat értesíteni fogja az UEFA-t a tranzakció részleteiről további kivizsgálás céljából), de ha a kivásárlási záradék aktiválásra kerül, gyakorlatilag semmi eszköz nincs a felek kezében, hogy az Üzleti Fair Play (FFP) szabályaira hivatkozva megvétózzák a játékos átigazolását.

Ráadásul az FFP szabályozója nem a Barcelona, nem a LA Liga, hanem az UEFA. Geey szerint egyetlen klubnak sincs jogosítványa ahhoz, hogy vizsgálatot kezdeményezzen FFP-ügyben az UEFA-nál. A szövetség azonban bármikor kérdéseket tehet fel a klubok üzleti tranzakcióit illetően, amire általában azt követően kerül sor, hogy a klubok benyújtják az FFP-betartását bizonyító dokumentumaikat.

Volt-e már arra precedens, hogy az UEFA valós időben vizsgáljon egy átigazolást?

Semmi nem akadályozza meg az UEFA-t, hogy kérdéseket tegyen fel egy-egy tranzakciót illetően a könyvek beküldését követően, legyen az egy nagyobb szponzori szerződés vagy egy játékos-átigazolás, hogy meggyőződhessen arról, hogy minden szabályosan lett lekönyvelve.

Ha a PSG nem áll lényeges átigazolási korlátozottság alatt, arra kevés a valószínűség, hogy az UEFA valós időben megvétózná egy adott átigazolás teljesülését.

Ha még az UEFA bármilyen eljárást is kezdeményez, nagyon valószínűtlen, hogy az az átigazolással egyidejűleg történne, sokkal inkább akkor, amikor a releváns pénzügyi dokumentumokat be kell küldeniük a kluboknak.

 Hogyan teljesíti az FFP-kötelezettségeit a PSG egy ilyen nagy költekezéssel?

Könyvelési szemszögből nem sok különbség van azt illetően, hogy egy vevőklub részletekben, vagy egy összegben fizeti ki a játékos kivásárlási árát.

Így tehát a Neymar-átigazolás során – mint minden egyéb átigazoláskor – a PSG várhatóan lineáris amortizációval fog számolni, és ekképpen fogja leírni a transzfert a könyveiben. Tehát ha Neymar ötéves szerződést köt a PSG-vel, akkor a francia csapat az összköltség (tehát beleértve a játékos fizetését is) egy-egyötödét fogja szerepeltetni az elkövetkezendő öt gazdasági évre vonatkozó pénzügyi dokumentumban, függetlenül attól, hogy most egy összegben került kifizetésre a lelépési záradék. 

A valószínűsíthető, hogy a PSG-nek számos anyagilag nagyon jövedelmező üzleti megállapodást kell majd kötnie a szponzoraival és egyéb partnereivel és az sincs kizárva, hogy számos játékosuktól meg kell majd válniuk, hogy biztosan megfeleljenek az FFP követelményeinek.

Ráadásul ha a PSG-nek még sikerült profitot is elérnie könyvelési szempontból az elmúlt években, az bizonyos mértékben kompenzálhatja a Neymar átigazolásából felmerülő veszteségeket.

Katar még rádobhat Neymar fizetésére?

Az UEFA-nak minden jogosítványa megvan ahhoz, hogy bepillantást nyerjen a klubok költségeibe, legyen szó az évenként amortizálódó átigazolási összegről, a játékos fizetéséről, bármilyen jellegű hűségbónuszról vagy aláírási pénzről – de ez csak a klubra vonatkozik. 

Egy külsős szponzorációs megállapodást nem kellene szerepeltetni a könyvekben, de gyanakvásra adhat okot, ha a PSG és szponzor között bármiféle kapcsolat állna fenn, és amelynek következtében a könyvelésben szereplő játékosbér a piaci értékhez képest túl alacsonynak tűnne.  

Szöveg: Daniel Geey, City A.M.

Kép: The ODDS Bible.