Bő 40 év után első alkalommal jutott európai kupadöntőbe az Eintracht Frankfurt együttese, amelyet tizenegyes párbajban meg is tudott nyerni a Rangers ellen.

A Frankfurt sikerében természetesen több tényező is szerepet játszott, nem utolsósorban az, hogy a csapatnál maradt egy olyan játékos - nevesen Filip Kosztics -, aki normális esetben már nem is a német csapatnál, hanem a Lazionál kellett volna hogy töltse az idényt.

A Frankfurt és a Lazio tavaly egész nyáron tárgyalt Kosztics eladásáról, és a szerb játékosnak sem lett volna ellenére a váltás - olyannyira, hogy a 2021-es nyári átigazolási időszak utolsó napjaiban az edzéseken sem jelent meg, így kimaradt a keretből a Frankfurt nyitómeccsére a Bielefeld ellen.

#Infotweet: Die Eintracht wird beim Bundesliga-Auswärtsspiel am morgigen Samstag auf Filip Kostic verzichten. Der Mittelfeldspieler blieb dem heutigen Abschlusstraining fern. Kostic hat bei Eintracht Frankfurt ein gültiges Arbeitspapier bis zum 30. Juni 2023.#SGE #DSCSGE

— Europa League Sieger 2022 (@Eintracht) August 27, 2021

 A Frankfurt nem akarta húzni az időt Kosztics eladásával, de a lassú tárgyalásokat az is magyarázhatta, hogy a Lazio mindössze 10 millió eurót ajánlott a szerbért, amit a németek nem voltak hajlandók elfogadni. Ennek ellenére a tárgyalások zajlottak, és összességében meglepetést okozott, hogy a két klub nem tudott végül megállapodni.

"Egészen eddig a hétvégéig folytak a tárgyalások. Most viszont egyértelművé vált, hogy Kosztics a Frankfurt játékosa marad, mert nem érkezhett érte ajánlat az átigazolási időszak végéig." - írta egy rövid közleményben a Frankfurt közvetlenül a nyári átigazolási időszak után.

A Laziónál kicsit más véleményen voltak.

"Elküldtük e-mailben az ajánlatunkat, ahogy kérték."- mondta Igli Tare, a Lazio sportigazgatója a 2021-es átigazolási időszak utolsó hetében, még a Frankfurt közleményét megelőzően.

"Meglepett, hogy a Frankfurttól azt állították, hogy a játékos egyáltalán nem elérhető a piacon, és nem is a vételáron múlott a megállapodás. Így teljesen máshogy hangzik a történet. Mi készen álltunk volna tárgyalni az árról, de nem jutottunk el eddig." 

Miután az átigazolás meghiúsult, az olasz sajtóban olyan hírek kezdtek el terjedni, miszerint a Frankfurt szánt szándékkal egy kamu e-mail címet adott a Lazionak, hogy ellehetetlenítsék a transzfert.

Német újságírók azonban beleásták magukat a sztoriba, és kiderült, nem erről volt szó, inkább a Laziónál hibáztak óriásit.

Később Tare hangvétele is másabb lett, elismerve a Lazio felelősségét.

"Nem akarok semmit mondani erről az ügyről, nincs értelme már erről beszélni. Szerettük volna leigazolni Koszticsot, de ez már a múlt. Minden jót kívánunk a játékosnak és a Frankfurtnak."

Kosztics végül tehát maradt a Frankfurtnál, és visszakerült a csapat keretébe. A whoscored.com adatbázisa szerint a szerb játékos 31-szer lépett pályára, 4 gólt szerzett és 9 gólpasszt adott, a weboldal algoritmusa alapján pedig 6-szor lett a meccs embere, ezzel ő volt a Frankfurt legjobb játékosa.

Kép: Filip Kosztics, forrás: bundesliga.de.

Szöveg forrása

2013. szeptember 2-a örökre beégett az Arsenal szurkolóinak emlékezetébe.

Mivel az észak-londoni csapat a 2000-res évek közepén elköltözött a legendás Highbury-ből a vadonatúj Emirates Stadionba, a klubnak jelentős anyagi megszorításokat kellett vállalnia a banki kölcsönök visszafizetésére egészen addig, amíg nem sikerült újabb üzleti megállapodásokat kötniük a mezbeszállítóval és a főszponzorral.

Ez a 2010-es évek elején meg is történt, és a megszorítások terheinek csökkenését jelezte a fenti dátum, amikor az Arsenal megdöntötte az addigi átigazolási rekordját, és 42,5 millió angol fontért leigazolta Mesut Özilt a Real Madridtól.

Immáron hivatalossá vált, hogy aktiválták a Neymar szerződésében szereplő minimum kivásárlási záradékot, így pedig a 25 éves brazil sztár elhagyja a Barcelonát és a Paris Saint-Germain játékosa lesz. Amíg a hivatalos bemutatóra várunk, Daniel Geey cikke alapján megpróbálunk rávilágítani arra, hogyan is működik a kivásárlási záradék elve Spanyolországban, kell-e a PSG-nek UEFA-vizsgálattól tartania, és meg tud-e felelni a francia csapat az Üzleti Fair Play előírásainak.

A Manchester United 75 millió fontot költött Romelu Lukaku leigazolására, az Everton már 90 milliónál tart a költekezéssel, és nem tud dűlőre jutni a Swansea-val Gylfi Sigurdsson átigazolási díját illetően, ami legalább 40 millió font lesz – miközben James Rodriguez véglegesítéséért 35 millió kell fizetnie a Bayernnek, euróban. Mindezek tükrében alighanem igaza van Rafa Beniteznek, aki az idei nyári átigazolási ablakot őrületnek nevezte. De vajon tényleg?

A BBC Sports értesülése szerint José Mourinho meglehetősen frusztrált és elégedetlen a Manchester United felsővezetésével, miután a klub vezérigazgatója, Ed Woodward eddig mindössze egyetlen új játékost tudott leigazolni Victor Lindelöf személyében.

Május 24-én, az Ajax ellen megnyert Európa Liga-döntőt követően Mourinho úgy nyilatkozott, hogy átadott egy átigazolási kiszemeltekkel teli listát Woodward számára, és reméli, három-négy új játékossal sikerül majd bővíteni a keretét a Bajnokok Ligájába való visszatérés előtt. A sajtóhírek szerint erre a csapat 200 millió font elköltését sem sajnálna.

A Liverpool csütörtökön hivatalosan is bejelentette, hogy klubrekord összegért, 39 millió angol fontért leigazolta Mohamed Salah-t az AS Roma együttesétől. Az üzlet révén az egyiptomi szélső egykori klubja, a Chelsea is profitált, a Kékek 3 milliót tehettek zsebre az eladásból. 

A Premier Ligába így frissen visszatérő Salah-nak aligha lehet jobb motivációja, mint bebizonyítani: a Chelsea hibázott azzal, hogy mindössze egy szezont követően túladott rajta, és messze jobb játékos annál, mint ahogyan a londoni klubnál gondolták.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy így történne: a Daily Mail gyűjtésében utánajárt: a Chelsea az elmúlt években több mint 250 millió fontot költött el olyan igazolásokra, akiken nem sokkal a leigazolásukat követően túl is adtak, hogy aztán vagy egy belföldi riválisnál, vagy egy külföldi együttesnél végül kivirágozzanak. Néhány esetben pedig még az is előfordult, hogy egy korábbi flop-jukat vették vissza egészen magas áron.

Már-már a fellegekben érezhették magukat a Liverpool drukkerei, hiszen úgy tűnt, csapatuk egy jelentős átigazolási csatát vívott meg sikeresen a költekezés nagyágyúival, a Chelsea-vel és a Manchester City-vel szemben Virgil van Dijk ügyében, úgy tűnt, a Vörösök karnyújtásnyira vannak a holland védő leigazolásától.

Aztán jött egy kósza hír, miszerint a Southampton a Premier League vezetőségéhez fordul az ügy kapcsán, miután véleményük szerint a Liverpool szabályt sértett azzal, hogy tárgyalásba kezdett a játékos ügynökével az ő előzetes belegyezésük nélkül.

Majd jött a bombahír: szerdán egy rövid közleményt adott ki a Liverpool a hivatalos weboldalán, amelyben elnézést kérnek a Southampton-tól az eljárás miatt a van Dijk-kel kapcsolatos "félreértések miatt", "tiszteletben tartják a Southampton helyzetét, és beszüntetik az érdeklődésüket a játékos iránt."

Az angol focinyelvben erre a jelenségre találták ki a "tapping up" kifejezést, amely per definíció szerint "egy olyan játékos leigazolására tett illegális kísérlet, akit élő szerződés köt egy csapathoz." A terminusra nincs még magyar fordítás - ennek az is az oka, hogy a fősodratú médiában nem sűrűn üt meg egy ilyen történés hírértéket - így, jobb híján, a "rászedés" szót fogom használni, lévén - mint az a cikkből kiderül - a potenciális vevő klub meggyőzéssel, rászedéssel akarja rávenni a játékost a csatlakozásra, ezzel kedvező alkupozíciót teremtve az eladó klubbal való tárgyalásra.

Merőben átrendezheti a nyári átigazolási összkép sorsát a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) csütörtöki döntése, amely helyben hagyta a FIFA átigazolási embargóját az Atletico Madridra nézve. 

A közhiedelmekkel ellentétben már az eredeti döntés sem zárta ki a spanyol csapatot az átigazolási piacról, a spanyol csapat például eladhat játékosokat a felnőtt keretéből, és még igazolhat is: viszont sem a bajnoki, sem a BL-keretébe nem regisztrálhatja az újonnan érkezőket egészen 2018 januárjáig. Ilyenre is volt példa a közelmúltban: a Barcelona például az átigazolási embargója alatt igazolta le Arda Turant - a sors iróniája, hogy pont az Atletico Madridtól -, ám csak a kizárás után regisztrálhatta a török játékost a keretbe. 

A Squawka gyűjtése alapján megnézzük, hogy miként írhatja át a CAS döntése az átigazolási forgatókönyveket, klubokra és kiszemeltekre bontva a képet, vajon ők nyertesei vagy vesztesei lehetnek az Atletico nehézségének.

Amikor 2011 decemberében, egy bizonyos Dimitirj Ribolovjev megvásárolta a Monaco együttesét, mindenki abban bízott, hogy a hercegségbeli klub ugyanolyan utat járt be a kereterősítést illetően, mint a katari tulajdonosokkal felálló Paris Saint-Germain.

Keveseket foglalkoztatnak a háttérben zajló események, ha van mire koncentrálni az előtérben. A Juventus immáron zsinórban az ötödik olasz bajnoki címe előtt áll, így bizton állíthatjuk: a Zebráknál valamit nagyon jól csinálnak a pályán, de a színfalak mögött is.

A BL-döntőt éppen kedden bebiztosító csapatnál azonban nem ritkák a játékosvándorlások, akár tömeges szinten is, ezzel együtt a Juvenuts zseniálisan mozog a zavarosban, és gyűjt be remek játékosokat ingyen, vagy aprópénzért. A Squawka gyűjtése alapján megnézzük, kik azok a klasszis játékosok, akiket a Juve maximum 10 millió fontért igazolt le.